-
Dezső Ilona AnnaJun23
- Kedves Tagok!
A vendégkönyv bizonyos számú bejegyzés elérésénél lapot vált.
A korábbi bejegyzéseket, alól a lapozásnál, (lapszám kiírva 1,2,3...) tudjátok visszanézni.
-
Dezső Ilona AnnaJun23
-
Varga AnniJun23
- Végső búcsú
Drága Évikénk,
Tested nyugodjon békében.
Lelked szárnyaljon a Fényben.
Gyönyörködj az ég kékjében,
S az Angyalok szép énekében,
Lebegj könnyedén a lágy szélben.
S szeretetünk kísérjen békében.
Emelkedj egyre feljebb és feljebb!
Míg eléred az örök Fényt s a Mennyet.
Már várnak e titokzatos Szent helyen.
Az Angyalok, s a szeretteid kedvesen.
Mi most imáinkkal segíthetünk Téged,
S az örök boldogságot kívánjuk TeNéked.
Varga Anni
-
Dezső Ilona AnnaJun21
- Dezső Ilona Anna: Szentjánosbogár
2013.06.15.
(Ihász-Kovács Éva emlékére)
világítsd éjszakámat szentjánosbogár
napszín sárga a hajnal sötétkék a gyász
habos körülötted minden a táj kopár
jázmin szirmok illatoznak lábaidnál
te mindegyiknél szebb vagy Euridiké
mint sivatagban az őrjítő vakmagányt
úgy félem egyre növekvő távolságod
csüngnék az örökkévalóság tavaszán
imádkoznám őskertjében boldogságod
hogy méltó legyek hozzád Euridiké
világolj előttem hős szentjánosbogár
mécsese legyél a kóborló lelkemnek
megláthassam az utat merre van hazám
azon menve követhesselek tégedet
kérlek ott is vigyázz rám Euridiké
-
Monok ZsuzsannaJun18
- Monok Zsuzsanna: Ihász- Kovács Évához, az anyához
Elmúlástól terhes körötted a csend.
Gyermeked zokog, hiányodat féli.
Létét, nélküled fájdalommal éli.
Felborult lelkében a mennyei rend.
Céltalanul bolyong, nem leli helyét.
Lépteidnek zaját véli hallani.
Sok az, mit szeretne neked mondani…
Nem képes álomra hajtani fejét.
Küldj fiadnak jelet, hogy vele maradsz!
Tudja meg, ugyanúgy szereted, mint régen.
S fényes csillagként, odafönt az égen,
Gondolati síkon, majd segítséget adsz.
Fogjad a kezét úgy, mint mostanáig,
Hogy helyetted is tarthassa a fáklyát,
Minél nagyobbra rakhassa a máglyát,
a költészetért küzdve - mindhalálig!
2013. június 18.
-
Schvalm RózsaJun17
- Schvalm Rózsa
Dr Ihász Kovács Éva emlékére
Mint fénylő csillag ragyog emléked,
bevilágít egy gyönyörű életutat.
Költői lelked oly sok szépséget,
igazgyöngyöt hintett, s szeretetet sugallt,
„nem magamért a mindenségért élek”
írtad, s eggyé váltál most a mindenséggel
-
aranka hekkelJun16
- Szonett akrosztichonnal
Ihász-Kovács Éva emlékére
Írta: Tóth-Hekkel Arany (Hekkel Ari)
Ikon, hallhatatlan költő nagyság
Hazád büszke lehet rád, s ki ismert
Áldott lelked harca lét, magyarság
Szeretted, örül mind ki megismert
Kövült gyászruhás júniusi nap
Orvul messzi álomba ringatott
Vala' ismeretlenbe elrohant
Ám fáklyád lángja örökké lobog
Csillagod a Parnasszuson fénylik
Éjjel-nappal izzik a mindenség
Veled a távol idefehérlik
A lábnyomodban minden istenség
O'h vigyázd égi útját Istenünk
Hova egyszer majd utána megyünk
(2013-06-16)
-
Herczeg LászlóJun15
- ÁLOMHAJNAL
Ihász – Kovács Éva
Magyar költőnő emlékére!
2013-06-15
Írta: Herczeg László
Derengő hajnalnak ködében,
Álmodom egy virágos rétről
Látom, ahogy felragyog a nap
Szemem hunyorog a fénytől.
Felébredtek mind a vadvirágok
Mosdani a hajnal harmatában
Szárítkozni kelő nap fényében
Szívem remeg csodás illatárban.
Meghatódom, annyi a szépség
Most kel a nap, szikrázik a táj
De, Te nem vagy, nincs segítség
Felébredek, hiányod visszafáj.
Tanítottál Engem írni jó verseket
De, álmomat Te tudnád megírni!
Nemsokára OTT leszek Veletek!
Addig pedig titkon fogok sírni…
-
aranka hekkelJun15
- Kezed nyomát simogatom...
Ihász-Kovács Éva emlékére
Írta: Tóth-Hekkel Arany (Hekkel Ari)
Mélabús szívem napok óta sajog
Utolsó leveled tartom kezemben
"Jelentés Délről" ezüstkékje ragyog
Kezed nyomát simogatom kezemmel
Könnyfátylon át olvasom soraidat
Lantodon "tél zuzmaracsillagai"
"virágba sütkérezek" szavaidat
Örökös szereteted virágai
Csodáltalak, gondolok rád minden nap
Lelkemre most kínzó fájdalom feszült
Lelked angyalszárnya magasba szökelt
Szemfedelet szőtt egy júniusi Nap
Földi életedre gyászfátyol terült
Sorsutamra újabb keresztet szögelt
(2013-06-15)
-
Ács nagy ÉvaJun15
- Ő hallhatatlan
Ihász- Kovács Éva
Magyar Költőnő
emlékére
Írta:Ács nagy Éva
2013-06-15
Nincs fény,kialudt a mécsesben a láng,
nincs több gondolat, vers, csak fájó gyász.
Szavai elnémultak, nem zengnek,
de példaként lénye előttünk lebeg.
Onnét fentről is gondoskodik rólunk,
figyel ránk, néz csak, hogy írunk s haladunk.
Hát mégis ég a láng ,nincs is sötét,
örökül hagyta , csodálatos lényét.
Ha csend is van, mégis hallani hangját,
pont verset mond, vagy értünk egy imát.
Mert ő ez által lett hallhatatlan,
velünk van, lesz, minden versben, szóban.
Felettünk lebeg, mert ő a mécses,
életünk vele teljes, utunk fényes.
Hát égjen hát nagy lángon az a fáklya,
égjen , hirdesse nem élt ő hiába!
-
Szabó Kila MargitJun15
- Dr. Ihász Kovács Éva Költő emlékére
Múltad emléke ragyog, mint gyémánt.
Megjártad az élet rögös útját.
Lelked csatázott és bongott hárfán.
Ott álltál a szikla szakadékán.
Bolyongtál”hold- arany körutakon”
Palotád volt vers- homokvárakon.
Ha magány, félelem tüskéje szúrt,
Szemednek gyöngyszemű könnycseppje hullt.
Hullám közt vergődtél, s partot értél.
Sok akadályt küzdve győztes lettél!
Büszke sasként magasra szárnyaltál,
Üstökösként jó utat mutattál.
Pedig „Tengeri hajón” utaztál.
Nyugodjál békében, nem felejtünk.
Szívünkben örökké élsz közöttünk!
-
Tokaji MártonJun15
- Memoriale
(Emlékeztető feljegyzés)
Ihász Kovács Éva tiszteletére.
A földi mennyország virágos kertjében,
szíved lanthúrjai örömódákat zengtenek.
Amíg lelked varázs mezőjében
a méltóság fényei lebegtek.
Márai, Kassák, Fodor tanítványaként,
értékeket felfedezve mindenkit
szeretettel fogadsz.
Ápoltad anyanyelvünket, s vitted tovább
a szép gondolatokat.
A dicsérettel nem fukarkodtál,
magadhoz emeltél bátran másokat.
A megadatott Poeta non fit, sed nascitur
jegyében biztattad a tanítványokat.
Eddig tartott az út, melyen végig mentél,
a földi életből ennyit meríthettél.
Lett volna még időd, de a sors nem hagyta,
itt hagytál bennünket egy felsőbb parancsra.
én a mesteremet tisztelhettem benned,
meg sem köszönhettem önzetlenségedet.
A halál elfújta életed mécsesét,
lelked elfogadta a felhő köntösét.
Munkáidat őrzik méltó alkotások,
A sok verses könyv és az igaz barátok.
Legyen könnyű a föld, nyugodjál békében,
Emléked őrizzük ápoljuk lelkünkben.
-
Kacsa ZsókaJun15
- Törő Zsóka: FÁKLYALÁNG
Ihász-Kovács Éva költőóriás emlékére
Fáklyalángként fellobogtál
Örök példát így mutattál
Tőled tudjuk, hogy kell élni
Holnapoktól sosem félni
Bízni Isten kegyelmében
Határtalan erejében
Szép hazánkért harcot vívni
Kincset érő verset írni...
Törékeny, de erős asszony
Mosolygásod fényt fakasszon
Ragyogjon ránk égkék szemed
Életvidám tekinteted...
Lelkem mélyén képed őrzöm
Tanításid megköszönöm
Csillag lettél fenn az égen
Tündökölj az örök fényben...
-
Ugró Éva AnnaJun15
- Lámpásunk
Ihász - Kovács Éva
Magyar Költőnő emlékére!
Írta: Ugró Éva Anna
Ma zúgnak a harangok.
Sírunk, gyászolunk.
Elmentél Lámpásunk.
Itt jártál közöttünk
Fényes Csillagunk,
Isten ajándéka.
Verseddel szárnyaltál,
Nekünk utat mutattál.
Magasra, csúcsra jutottál,
Kitűzted ékes lobogódat,
Meggyújtottad fáklyádat.
Dobban a szív, lobog a tűz.
Fényes lángját tovább visszük,
Mindörökre megőrizzük.
Tiszaújváros, 2013-06-15.
-
Herczeg LászlóJun14
- SÍRNAK A VERSEK
Ihász- Kovács Éva
Magyar költőnő emlékére!
2013-06-15
Írta: Herczeg László
Belehalt a tavasz a nyárba
Lepke kergeti rózsák illatát
Hiányod nagyon fáj ma.
Bár kiáltom neved szélbe
Messze vagy, el nem érlek
Angyal lettél, csak én élek.
Napfényes dombok mögött
Harangszó hallatszik távol
Nem félek most a haláltól.
Nagyon szerettelek Téged
Kit, ha a sírjába letesznek
Sorban felsírnak a versek.
Én is siratlak Mentorom
Köszönöm mit tettél értem
Szavaidat lelkembe véstem.
Belehalt a tavasz a nyárba
Lepke kergeti rózsák illatát
Hiányod nagyon fáj ma.
The owner of this guestbook has (temporarily) disabled adding new messages.